Hosszú távon nagy hasznot hozhatnak a klaszterek
Az ipari klaszterek a regionális gazdaságfejlesztés egyik legdivatosabb eszközévé váltak az elmúlt években. A kétkedők szerint ugyanakkor a magyar cégek elsősorban azért alakítanak klasztert, hogy kormányzati és uniós pénzhez jussanak. A társuláson alapuló valódi együttműködés azonban hosszabb távon nagyobb hasznot hoz, mint a pályázatokon elnyerhető néhány tízmillió forint, írja a Népszabadság.
Jelenleg több mint három tucat társulás nevezi magát klaszternek Magyarországon, de a működők száma tízre tehető. A főként a győri Audira épülő Pannon Autóipari Klaszteren kívül alig néhány jól működő vállalati tömörülésről beszélhetünk Magyarországon. Amelyek sikeresek, azok is inkább egy-egy multinacionális cég egymással semmilyen üzleti kapcsolatban nem álló beszállítóiból állnak.
A klaszter fennmaradásának egyik feltétele viszont az, hogy több vevő is jelen legyen a piacon. A társuláson alapuló együttműködések többféle iparágban is alkalmasak lehetnek arra, hogy bővítsék a vevők körét, és hatékonyan megoldják a résztvevők valamely közös problémáját. A tevékenységi körök tekintetében leginkább olyanok jöhetnek szóba, amelyek távolabbi vevőknek, külső piacra termelnek. Bérmunkára viszont nem érdemes klasztert létrehozni, mert nem érhető el jelentős költségmegtakarítás.
Kevesebb bizalmatlanságot és hozzáértőbb vezetést láthatnánk számos klaszter esetében, ha a vezetést egy erre szakosodott független klasztermenedzsment cégre bízzák, amely pályázaton nyeri el a megbízást. Így a tagok nem tartanak attól, hogy a vezetés magának nyúlja le a legnagyobb megrendeléseket. De a leggyakoribb probléma mégis az, hogy hiányzik a világos cél, amiért a csoportosulás létrejön, illetve a közös érdek az állami, önkormányzati vagy európai uniós pénz megszerzésében merül ki.
Az aktuális GVOP pályázatra (1.1.3/B) 2006. május 31-ig jelentkezhetnek azok a vállalati csoportosulások, amelyeknek legalább tíz tagjuk van, együttműködési szerződést írtak alá egymással, és van egy vezetési, szervezési ismeretekkel, valamint referenciákkal rendelkező klasztermenedzserük. A pályázaton elnyerhető támogatás összege legfeljebb 25 millió forint.
A nemzeti fejlesztési terv humánerőforrás-fejlesztési operatív programját szintén megpályázhatják a klaszterek, például képzési célú támogatásáért. Még alkalmasabbak azonban az ipari klaszterek számára a Brüsszelben megpályázható kutatás-fejlesztési alapok, valamint azok az unió által finanszírozott Interreg-pályázatok, amelyek a határ menti, illetve a szomszédos országok közötti együttműködést támogatják.
Az uniós és kormányzati pályázatok mellett regionális források is segíthetik a klasztereket. A vállalatoktól adóként beszedett kutatás-fejlesztési hozzájárulás a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba folyik be, amelynek legnagyobb részét a Regionális Fejlesztési Tanácsok osztják szét. A regionális szerveknél érdemes klaszterként közösen lobbizni azért, hogy az az ágazat, amelybe a klaszter tagjai tartoznak, minél több kutatási pénzhez jusson, írja a Népszabadság.
Forrás: vnegyed.hu (2006.március 1.)
