A – L
A Pályázati Felhívásban, Projekt Adatlapban, illetve Pályázati Útmutatóban található fogalmak definíciója.
A
Addicionalitás elve: az Európai Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállam strukturális kiadásait, hanem, épp ellenkezőleg, ki kell egészíteniük egymást. Ugyanígy az Alapok és a tagállam együttes támogatásai sem helyettesítheti a pályázók önerős kiadásait, csak kiegészíthetik azokat.
B
Bankgarancia: a Támogatási Szerződés teljesítését biztosító mellékkötelem, mely alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a bankgarancia kedvezményezettjének (a Támogatónak) a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia helyett kezesi biztosítás illetve jelzálog is nyújtható.
Belső kamatláb – IRR: elméleti kalkulatív kamatláb (a képletben p), amely mellett az NPV (Nettó jövedelem jelenértéke) eredménye nulla, vagyis a beruházás és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg. Értéke számítógépes iterációval határozható meg az alábbi képlet segítségével:
Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.
Biztosítás alapján vállalt kezesség: a Támogatási Szerződés teljesítését biztosító mellékkötelem, mely alapján a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül, a biztosítási jogviszony alatt a biztosítási szerződés kedvezményezettjének (a Támogatónak) a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A kezesi biztosítás helyett bankgarancia illetve jelzálog is nyújtható.
Bruttó hozzáadott érték (BHÉ) (gross value added): az alapáron értékelt kibocsátás és a beszerzési áron értékelt folyó termelő-felhasználás különbözete.
A Tanács a 2223/96/EK rendeletével létrehozta az Európai Számlák Rendszerét (European System of Accounts; ESA 1995, vagy egyszerűen ESA), amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az ESA olyan módszertanról rendelkezik, amely – a közösség érdekében – a számlák és táblák összeállításához, összehasonlítható módon, alkalmazni kívánt közös szabályokra, fogalom-meghatározásokra, osztályozásokra és számviteli szabályokra vonatkozik.
Az ESA a bruttó hozzáadott értéket is pontosan meghatározza.
A folyó termelő-felhasználás (P.2) azon áruknak és szolgáltatásoknak az értékét tartalmazza, amelyeket ráfordításként a termelési folyamat során felhasználnak; nem tartoznak ide azok az állóeszközök, amelyek felhasználását állóeszközök értékcsökkenéseként kell elszámolni. (Lásd: ESA 3.69)
A folyó termelő-felhasználásra felhasznált termékeket a termelési folyamatba való belépés időpontjában kell számba venni és értékelni. Az értékelést a hasonló árukra és szolgáltatásokra ezen időpontban érvényesülő piaci beszerzési árakon kell elvégezni. (Lásd: ESA 3.72)
A piaci beszerzési ár az az ár, amelyet a beszerzés pillanatában a vevő ténylegesen fizet a termékért. Tartalmazza a termékadók és támogatások egyenlegét (kivéve a levonható adókat, mint a termékek ÁFA-ját).
Ha a felhasználás időpontja nem esik egybe a vásárlás időpontjával, kiigazításokat kell végezni a két időpont között eltelt időtartam során bekövetkezett árváltozások figyelembevételével (ugyanúgy, ahogyan ezt a készletek árváltozása megköveteli). (Lásd: ESA 3.06)
A kibocsátás (P.1) tartalmazza azokat a termékeket, amelyeket az elszámolási időszak alatt hoztak létre. A kibocsátást akkor kell számba venni és értékelni, amikor az a termelési folyamat során keletkezik. Valamennyi kibocsátást alapáron kell értékelni. (Lásd: ESA 3.14, 3.46 és 3.47)
Az alapár az az ár, amit a termelő a vásárlótól kap a létrehozott termék vagy szolgáltatás egy egységéért, vagyis a kibocsátás csökkentve minden, az egységhez kapcsolódó olyan adóval, amely a termelés vagy az értékesítés következménye (vagyis termékadóval), növelve minden, az egységhez kapcsolódó, a termelés vagy az értékesítés következményeként kapott támogatással (vagyis terméktámogatással). (Lásd: ESA 3.48)
Megjegyzés: A nettó hozzáadott értéket úgy kapjuk, hogy a bruttó hozzáadott értékből kivonjuk az állóeszközök értékcsökkenését.
Business-to-Business (B2B) kapcsolat: az értéklánc közbenső tagjai — általában két profitorientált vállalat — között fennálló üzleti kapcsolat, folyamat. Nem feltétlenül kötődik az Internethez, hiszen előtte is létezett üzleti elektronikus kapcsolat nagyobb és tőkeerősebb vállalatok között, amely telefonvonalon vagy egyéb csatornán keresztül valósult meg.
Business-to-Consumer (B2C) kapcsolat: a vállalatok és fogyasztók közötti üzleti folyamatok.
Business-to-Employee (B2E) kapcsolat: a vállalatok és az alkalmazottak — mint fogyasztók – közötti folyamatok.
Business-to-Administration (B2A), vagy Business-to-Government (B2G) kapcsolat: a vállalatok és a közigazgatás közötti üzleti kapcsolat.
C
Cégszerű aláírás: a cég hivatalos képviseletére jogosult személy(ek)nek a cég nevében, az aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazása alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve nyomtatott neve alá történő aláírás(ok)kal történik.
Célelőirányzat (előirányzat): a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. Törvény 1. mellékletében tételesen meghatározott, valamely konkrét feladat vagy cél megvalósítására, elősegítésére rendelt, bevételekből, kiadásokból, illetve adott esetben állami támogatásból álló költségvetési tétel.
Célterület: bizonyos pályázati konstrukciók esetében lehetséges többféle típusú tevékenység egyidejű megvalósítása is (pl. oktatás, kiadványkészítés, információ szolgáltatás). Ilyen esetben a célterültet kifejezés az egyes tevékenység típusok megjelölésére, egymástól való elválasztására szolgál.
Consumer-to-Business (C2B) kapcsolat: az egyének adnak el árut vagy szolgáltatást vállalatoknak elektronikus kapcsolaton keresztül.
Consumer-to-Consumer (C2C) kapcsolat: a fogyasztók közötti elektronikus kapcsolat.
Consumer-to-Administration (C2A) kapcsolat: az egyének és a közgazdasági szervek közötti elektronikus kapcsolat.
Csődeljárás: olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
E
EDI (Electronic Data Interchange): elsősorban a közigazgatás és az üzleti élet területén használatos szabványos formátumú adatcsere; az egyik ilyen szabvány az EDIFACT.
Elbírálásból való kizárás: a döntéshozó által adott pályázatnak a bírálat eljárásának folyamatából történő kirekesztése – a pályázó által elkövetett – valamely lényeges formai, tartalmi, vagy eljárási hiba, hiányosság következtében.
Eljárásrend: eljárásrend alatt jelen összefüggésben a Támogatónak, illetve Megbízottjának a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási cselekményeinek összességét értjük.
Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
Eredmény indikátor: a projekt közvetlen végterméke a célcsoporton mérve, általában a projekt befejezése után két évvel. (Például: az előfizetőként regisztrált egyéni végfelhasználók száma.)
Érték a pénzért elv: az adófizetők pénzének felhasználása és az állam által előállított közjavak, illetve a közcélok elérése közötti kapcsolat elve, s ehhez hasonlóan az EU- és állami támogatás felhasználása és a támogatás céljának elérése közötti kapcsolat elve.
Esélyegyenlőség: egyenlő esély a munkahelyekhez jutáshoz, azonos szintű bérezéssel és szociális kedvezményekkel egy adott társadalmi-gazdasági összefüggésben. Az elv egyenlőtlen elbánást tehet szükségessé a diszkrimináció kompenzációja céljából.
F
Fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, illetve a meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg.
Felhatalmazói nyilatkozat: a Pályázó részéről a számlavezető pénzintézetéhez intézett olyan nyilatkozat, amelyben a Pályázó a pénzintézetet felhatalmazza arra, hogy a Támogatási Szerződés nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetén a támogató azonnali beszedési megbízás útján történő igényérvényesítését teljesítse.
Felróhatóság: a Pályázó a szerződés teljesítése során nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Felszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek.
Felújítás: a hosszabb időszakonként ismétlődő és ezért vagy más ok miatt a tárgyi eszköz bruttó értékéhez mérten számottevő ráfordítást igénylő – a folyamatos működést előmozdító karbantartás, kisjavítás körébe nem tartozó tevékenység.
Foglalkoztatott létszám: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak teljes állományi létszáma KSH útmutató alapján.
Foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai létszáma: Az átlagos létszám számítása: a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.
Nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba a következők:
• a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától,
• a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától
• a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi (naptári hónapot jelent, így pl. azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni az átlagos statisztikai állományi létszámból) folyamatos betegség után,
• a sorkatonai szolgálatot teljesítők, bevonulásuk első napjától, az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, tanulmányút)
• a tartalékos katonai szolgálatra bevonultak, egyhavi távollétet követően,
• az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól,
• a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, a munkavégzés alól történő felmentés első napjától,
• a nem teljes munkaidőben, havi átlagban 60 munkaóránál alacsonyabb óraszámmal foglalkoztatottak.
G
GVOP: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, mely egy olyan programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a Közösségi Támogatási Keret egy részének megvalósítására Magyarországon a 2004-2006 közötti időre.
H
Határidők: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, mely egy olyan programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a Közösségi Támogatási Keret egy részének megvalósítására Magyarországon a 2004-2006 közötti időre.
• a napokban megadott határidő az utolsó napon jár le;
• a hónapokban megadott határidő az utolsó hónap dátum szerinti azonos napján jár le;
• az években megadott határidő az utolsó év dátum szerinti azonos napján jár le.
Ha bármely határidő vége nem munkanapra esik, akkor a határidő az azt követő első munkanapon jár le. Ha azt a teljesítés jellege egyébként lehetővé teszi, a határidő lejártának napján bármely időpontban elvégzett teljesítés elfogadható.
Hatás indikátor: a projekt közvetett, fenntartható végterméke a célterületen mérve, általában a projekt befejezése után öt évvel. (Például: az infokommunikáció használata miatt jobbak a tanulmányi eredmények, kisebb a munkanélküliség, stb.)
Hiánypótlás: amennyiben a Pályázó – önhibáján kívül – a pályázat valamely hiánypótolható mellékletét nem nyújtja be, bizonyos esetekben lehetséges a melléklet hiánypótlása.
Hiánypótlásra nem kerülhető melléklet: olyan, az Útmutatóban felsorolt melléklet, amelynek pótlólagos megküldése nem lehetséges. Ezen melléklet pályázathoz nem csatolása a pályázatnak az elbírálásból kizárását vonja maga után.
Hiánypótolható melléklet: azon, a pályázathoz csatolásra nem került melléklet, amelynek elkészítése nem kizárólag a pályázó feladata (pl. közigazgatási szerv jogosult azt kiadni) hiánypótlás keretein belül pótlásra kerülhet. Ezen melléklet ugyanakkor kizárólag akkor kerülhet hiánypótlásra, ha a pályázó az adott melléklet tekintetében a Pályázati Útmutató 2. Melléklete szerinti nyilatkozat kitöltésével és csatolásával nyilatkozott a hiány tényéről, valamint annak indokáról.
Helyszíni ellenőrzés, helyszíni szemle: a pályáztatás folyamatában azt nevezzük helyszíni ellenőrzésnek vagy szemlének, amikor a pályázó székhelyén, telephelyén a közreműködő szervezet ellenőrzési irodájának munkatársai dokumentumokon alapuló ellenőrzést végeznek a projekt műszaki tartalmára, a vállalt teljesítmény megalapozottságára, a projekt pénzügyi hátterére és egyéb pályázat specifikus feltételekre vonatkozóan. A helyszíni szemle és az ellenőrzés abban különböznek egymástól, hogy míg a szemle a támogatási szerződés előtti időszakra vonatkozik, addig az ellenőrzés az ezt követő időszakra.
Hitelígérvény: eltérő a bankgaranciától és kezesi biztosítástól. A pályázó hitelígérvényt akkor köteles csatolni, ha a projekt megvalósítását részben hitelből kívánja fedezni. Az ígérvényt a pénzintézet állítja ki.
I
Igénymentesség: azt jelenti, hogy senkinek nincs az ingatlanra vonatkozó, akár a jelenben, akár a jövőben esedékes olyan igénye, amely az ingatlan tulajdonosát, vagy tulajdonjogának megszerzőjét az ingatlanhoz fűződő tulajdonosi és rendelkezési jogainak gyakorlásában bármilyen módon és mértékben akadályozná, korlátozná. Igénynek minősül például, ha az ingatlan tulajdoni lapján az alábbi bejegyzések találhatóak:
• jelzálogjog (önálló zálogjog), ha a már meglévő teher és az odaítélt támogatás együttes összege meghaladja a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 50%-át,
• visszavásárlási, valamint vételi jog;
• végrehajtási jog;
• a tulajdonossal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás;
• bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom; elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás;
• kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a ténye;
• árverés, nyilvános pályázat kitűzésének ténye;
• zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés;
• tulajdonjog fenntartással történő eladás;
• az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye;
• jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege.
Nem minősülnek igénynek az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett terhek, így például a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, a szolgalmak és a haszonélvezeti jog.
Indikátor: a projekt céljára jellemző olyan egyértelmű, mérhető adat, amely elfogadható költségen, adott határidőkre rendelkezésre áll. Az indikátor típusa lehet: input, output, eredmény, vagy hatás.
Integrált vállalatirányítási rendszer (ERP): a vállalatok legfontosabb feladata a vállalkozás működtetéséhez szükséges technikai, műszaki és humánerőforrások folyamatos újratervezése. Ezt a feladatot ellátó egységes adatbázisrendszerrel működő informatikai rendszer az ERP rendszer.
Input indikátor: a projekthez igénybe vehető eszközök (pénzügyi, humán és intézményi források), amelyeket a kedvezményezettek tevékenységük céljára felhasználhatnak.
Integrált üzleti rendszer jellemzői:
• a vállalat adatai egy (központi) helyen — adatbázisban — tárolhatók
• az adatok bármikor elérhetők, nyomon követhetők
• az adatokat csak egyszer kell rögzíteni, nincs ismételt adatbevitel
• egy adat módosításával automatikusan frissül az összes kapcsolódó adat
• a pénzügyi és a kereskedelmi rendszerről azonnali adatokat szolgáltat
• adatvédelem és biztonság
• moduláris, de nem szigetszerű a kiépítése
• az összes modul ugyanazt az adatbázist használja
Intézkedés: a Közösségi társadalmi-gazdasági kohéziós politika keretén belül a végrehajtás alapegységét képező hasonló projektek együttese, amelyekhez meghatározott költségvetés tartozik. Az intézkedések általában komponensekből állnak és általában pályázati felhívások formájában valósulnak meg, valamint minden intézkedéshez tartozik egy közreműködő szervezet.
Irányító Hatóság (IH): meghatározott célokra adott támogatások lebonyolítására, pl. az OP menedzsmentjére a tagállam által kijelölt szervezet, amely felelős a támogatás hatékony és szabályszerű megvalósításáért. A GVOP Irányító Hatósága a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
J
Jelzálogjog: a Támogatási Szerződést biztosító mellékkötelem, mely alapján a jogosult (a Támogató) a pénzben meghatározott követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett (a Kedvezményezett) nem teljesít.
K
Kedvezményezett: a támogatásban részesült Pályázó, akivel a Támogató Támogatási Szerződést köt.
Kiegészítés: a formai hiánypótlást követően a közreműködő szervezet által kért, a projekt szakmai és pénzügyi tartalmának egyes nem kielégítően kifejtett pontjaihoz kapcsolódó, további részletező bemutatás, illetve számszaki hibajavítás.
Kifizető Hatóság (KH): a tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A kifizető hatóság Magyarországon – a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap vonatkozásában – a Pénzügyminisztérium.
Kifizethető támogatási összeg: a beruházás megvalósulásával kapcsolatosan felmerülő összes költséget dokumentáló számlát és annak kifizetését igazoló iratanyagot stb. folyamatosan be kell nyújtania a Kedvezményezettnek a KSZ részére a beruházás műszaki megvalósulásával párhuzamosan. A KSZ a benyújtott számlák és dokumentáció alapján a Támogatási Szerződésben rögzítettek figyelembe vételével határozza meg ezen számlák és dokumentumok alapján kifizethető támogatási összeget.
Komponens: a Programkiegészítő dokumentumban az intézkedések további alegysége. A projektek kidolgozása a komponensekhez kötődően történik.
Költségvetés alrendszerei: a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok valamint a társadalombiztosítás költségvetései.
Környezetvédelmi szempontok: a fenntartható fejlődés, mint tágabb fogalom környezeti pillérét jelentik. A gazdasági fejlődés olyan irányát jelölik ki, amely figyelembe veszi a környezet terhelhetőségét, biztosítja a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését a jövő generációk számára.
Közbeszerzési eljárás: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján lefolytatandó eljárás.
Közreműködő Szervezet (KSZ): az Irányító Hatóság irányításával tevékenykedő szervezetek, amelyek a projekteket végrehajtó szervezetekkel kapcsolatban látják el feladataikat. A GVOP Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritásának Közreműködő Szervezete az IT Információs Társadalom Kht.
Köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti.
Közösségi Támogatási Keret (KTK): a KTK tartalmazza az Alapok és a tagállam által finanszírozni kívánt legfontosabb beavatkozásokkal kapcsolatos stratégiát és prioritásokat, azok sajátos céljait, az alapok hozzájárulását, valamint egyéb pénzügyi forrásokat. A KTK prioritásonként tartalmazza a különböző fejlesztéseket, amelyeket egy vagy több operatív program keretében valósítanak meg.
L
Logisztikai tevékenységek: szállítás előkészítés (jármű megrendelés, árufeladás stb.), szállítás (gyűjtés, elosztás stb.), rakodás (egységrakomány-képzés, bontás, járműrakodás, járművek közötti átrakás stb.), raktározás (átmeneti tárolás, bértárolás, vámáru tárolás, komissiózás stb.), a logisztikai tevékenységhez kötődő informatikai szolgáltatások, „finishing” szolgáltatások (csomagolás, konfekcionálás stb.).
