Autóipari Tanácsadó Klaszter » stressztörvény

A munkahelyi stressz

Litkei Béla — Sun, 18 May 2008 06:57:32 +0000

A munkahelyi stressz nemzetközi viszonylatban is a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike. Az Európai Unióban évente 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Kutatások szerint a rossz munkahelyi légkör egyre általánosabb Magyarországon is.

Ma már minden második munkavállalót komoly és gyakran szükségtelen stresszhatások érik. Az ilyen légkörben dolgozók gyakrabban betegszenek meg, s látszólag minden ok nélkül romlik a teljesítményük, később pedig a munkahelyi konfliktusok rövid távon szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás vagy gyomorfekély kialakulásához vezethetnek, hosszabb távon azonban a daganatos megbetegedések kialakulására is háromszor nagyobb az esélyük. Feszültségoldó technikaként gyakori a dohányzás és a mértéktelen evés-ivás. A kutatók szerint a nők sokkal érzékenyebbek, és gyakrabban is betegszenek meg a munkahelyi stressz miatt. A munkahelyi stressz és a depresszió többnyire együtt és egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezik. A kutatások azt jelzik, hogy a depresszió hazánkban igazi népbetegséggé vált, ezért is feltételezhető, hogy az esetek jelentős része mögött a munkahelyi stresszhatások állnak.
Az adatok szerint komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, konfliktusok, munkaszervezési, munkarendbeli vagy a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, de az elismerés hiánya, s a túl alacsonynak tartott fizetés is. Felmérésekből az derül ki, hogy az európai munkahelyeken az elhúzódó, értelmetlen megbeszélések dühítik a kollégákat, és sokukat a munkahelyi faragatlanság és gorombaság hozza ki a sodrából.
A stresszre a munkáltatók figyelme is kezd kiterjedni annál is inkább, mivel annak a számlájára írható a hiányzás, a teljesítményromlás és a motiváció hiánya. A stressz okozta megbetegedések miatti közvetlen vagy közvetett költségek nagysága eléri a tagállamok GDP-jének egy százalékát.

Az Európai Bizottság keretmegállapodást javasolt a szakszervezeteknek és a munkáltatói szövetségeknek, azzal a céllal, hogy felhívják a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a munkahelyi stressz jelenségére, megelőzésére. A szakszervezetek álláspontja szerint ugyanis sokat tehetnek a munkáltatók a rizikófaktorok kialakulásának megelőzéséért. A keretmegállapodás végrehajtására konkrét eszközöket is javasoltak, például jogszabályt, kollektív szerződést, vagy jogilag nem kötelező megoldásokat, mint ajánlást, iránymutatást, magatartási vagy etikai kódexet. Egyéb megoldást – például kommunikációs eszközöket, jobb munkaszervezést és munkakörülményeket – is javasoltak. A tagállami partnereiknek három évet adtak arra, hogy kidolgozzák a saját megoldásaikat.

Az EU munkavállalói és szakszervezetei közötti megállapodás a tagállamok kormányaira nézve semmiféle törvényalkotási kötelezettséget nem jelentett, így a magyar államra sem. Mindazonáltal a magyar kormány nem zárkózott el a probléma megoldásától, így ez év január elsején lépett hatályba a 2007.évi CLXI. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról (megjelent a 2007. évi 180. számú Magyar Közlönyben).
Eszerint a munkaadóknak azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.

A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatásokat – konfliktusokat, munkaszervezést, munkarendet, foglakoztatási jogviszony bizonytalanságát – jelenti, amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, vagy lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést okozhatnak. Nagy hangsúlyt kapott a törvénymódosításban a munkahelyi kockázatok értékelése és ezen belül a pszichoszociális kockázatok vizsgálata a kockázatértékelés alkalmával. Ennek keretében új fogalomként került nevesítésre, hogy a törvény hatálybalépését követően a munkáltatónak a kockázatértékeléskor vizsgálni kell a jövőben többek között a munkahelyi stressz jelenlétét is, annak kiváltó okait és következményeit is. Azonban, nagyon nehezen megfogható, hogy egészen pontosan mi írható a stressz számlájára.

Örömteli előrelépés a munkavédelmi törvény módosítása, amely a munkáltatók, a munkavállalók, illetve az érdekképviseleti szervezetek munkavédelemmel kapcsolatos kockázatértékelési és –kezelési feladatait is jelentősen érintik. Igaz, az a munkáltató, aki valóban akart erre figyelni, a korábbi törvényi előírások alapján is megtehette ezt.

Egészségügyi szempontból nagyon fontos lenne, hogy a dolgozóknak mielőbb lehetőségük legyen esetleges nehézségeiket, munkahelyi és magánéleti problémáikat, pszichoszomatikus tüneteiket szakember irányításával megoldani. A már számos helyen elérhető mentálhigiénés tanácsadás alkalmával, a pszichológusok a munkavállalók számára tehermentesítő beszélgetés során segítenek feltárni és orvosolni ezeket a problémákat. A mentálhigiénés tanácsadások alkalmával felmérik a munkavállalók alkalmazkodó- és konfliktusmegoldó képességét. Ezután egyéni és csoportos önmegismerési, személyiség- és magatartás-fejlesztési tréningek, konfliktuskezelési technikák elsajátítása, relaxációs és autogén tréningek, a pszichikus állóképesség fejlesztését szolgáló gyakorlatok alkalmazhatók a stressz oldására, valamint a stressz okozta panaszok csökkentésére.

Forrás: mfor.hu

Vissza az Autóipari Tanácsadó Klaszter főoldalra.

Stressztörvény – Mivel terrorizálnak a munkahelyeken?

Litkei Béla — Tue, 25 Mar 2008 08:23:24 +0000

Már vizsgálja a hatóság a januárban életbe lépett „stressztörvény” alapján, hogy a vállalkozások felmérik-e az egyes munkakörök pszichés kockázatait – tájékoztatta a Világgazdaságot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Sőt a munkavédelmi felügyelők azt is ellenőrzik, hogy a kockázat értékelését követően a cég megtesz-e mindent, hogy csökkentse a napi robot okozta nyomást.

A teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a munkabér nem időben történő kifizetése – ezek a legnagyobb stresszforrások a munkahelyeken a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint. Hernádvölgyi Andrea alelnök jelezte: az is komoly pszichés terhet jelent, hogy sokan hiába betegek, nem mernek táppénzre menni, félnek, hogy emiatt kirúgják őket az állásukból. Az alelnök szerint sok munkahelyen pszichoterrorral (mobbing) igyekeznek megfélemlíteni a dolgozókat.

Ezt erősíti meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy korábbi tanulmánya, amely állítja: a dolgozók mintegy 3-4 százaléka szenved a pszichoterrortól. A munkahelyi feladatok gyakori megváltoztatása, az értelmetlen munka, az olyan feladatok elvégzésére való kényszerítés, amely egészségkárosodást okoz, a főnök arroganciája, a gúnyolódás, a burkolt gyanúsítgatás, a magánéletet kritizáló megjegyzések egyaránt a pszichoterror eszközei lehetnek.

Az év elején módosított munkavédelmi jogszabályok részben ezek ellenőrzését is lehetővé teszik. A regula alapján ugyanis pszichoszociális kockázatnak minősül minden, a dolgozót a munkahelyén érő olyan hatás – konfliktus, munkaszervezési gondok, a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága –, amely stresszt, valamint annak hatására valamilyen munkabalesetet, illetve lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) betegséget okoz.

Az OMMF hatásköre kiterjed a munkavédelmi (azaz a munka-egészségügyi és munkabiztonsági) előírások végrehajtásának ellenőrzésére, és ha indokolt, élünk a szabálysértéssel arányos mértékű szankcionálás lehetőségével – hangsúlyozta lapunknak Groszmann Mária, az OMMF elnökhelyettese.

Mivel ezek a munkaadói vétségek nem minősülnek súlyos jogsértésnek, a 30 ezertől húszmillió forintig terjedő büntetésnek vélhetően a minimumát róják ki a felügyelők. Nem úgy, mint például a munkaidő szabályainak a megsértésekor, például túlmunka esetén, ahol már többmilliós szankcióra is számíthat a cég.

Munkahelyi stresszforrások:

- Teljesítménykényszer
- Túlmunka
- Az álláshely féltése
- Szabadság ki nem adása
- Munkaszervezési gondok
- A munkarend bizonytalansága
- Egészségkárosodást okozó feladatok
- Arrogáns főnök
- Burkolt gyanúsítgatások

Forrás: vg.hu

Vissza az Autóipari Tanácsadó Klaszter főoldalra

Csökkentenék a feszültséget – Ha létrejön a „stressztörvény”, akkor a jogsértő cégek büntethetők lesznek

Litkei Béla — Wed, 19 Sep 2007 09:56:02 +0000

Október 8-ig van a kormánynak ideje elfogadni és kihirdetni a munkahelyi stresszre vonatkozó európai keretmegállapodás magyarországi végrehajtásának tervezetét. A túlóra, a túlmunka, a szakmai bizonytalanság, az időnyomás, a döntéskényszer, a megbecsülés hiánya ugyanúgy komoly pszichés megterhelést jelent a munkahelyeken, mint a zaj, a klíma, a légszennyezés. Többek között a stressz ezen kiváltó okainak csökkentéséről rendelkezik majd itthon is az uniós keretmegállapodás.

A hazai szakanyagot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala készítette elő, ám még hátravan, hogy az OÉT másik két oldala, a kormány és a munkaadói szervezetek is elfogadják azt.

Cél, hogy a munkavállalónak rossz közérzetet, betegséget, a foglalkoztatónak többletköltséget (táppénz, a beteg dolgozó pótlása stb.) okozó stressz csökkenjen, nagyobb hangsúly kerüljön a megelőzésre. A törekvés nem véletlen. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség számításai szerint az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Az ehhez kapcsolódó kiadások, valamint az ebből eredő üzleti károk mértéke becslések szerint meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát.

A keretmegállapodás alapján a stressz következményeit többek között kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni.

Spanyolországban, Belgiumban például az országos ágazatközi kollektív egyezmény részét képezi a stresszmegállapodás. Bulgáriában és Szlovéniában pedig az országos érdekegyeztető tanács napirendjére tűzték, ahogy hamarosan nálunk is az OÉT tárgyalja az ügyet. Itthon vita várható majd az úgynevezett stressztörvénnyel kapcsolatban, mivel az unió nem rendelkezik arról, hogy a keretmegállapodás jogilag kötelező (például jogszabály, kollektív szerződés) vagy nem kötelező (ajánlás, iránymutatás, magatartási vagy etikai kódex) módon legyen aláírva. Míg a szakszervezetek egyértelműen a jól kontrollálható jogszabályba foglalás mellett vannak, addig Komoróczki István, az ÁFEOSZ titkára lapunknak jelezte: a munkaadói oldal képviselőjeként a keretmegállapodás és a téma jellegéből fakadóan elsősorban a jogilag nem kötelező megoldást támogatják. A szakember hozzátette: a stressz csökkentése azért is nagy kihívás a munkahelyeken, mert a versenyképesség megtartása, növelése során nehéz gátat szabni a fokozódó pszichés nyomásnak. A szakszervezetek viszont épp azért adnának törvényi kereteket a stresszcsökkentésről szóló szakanyagnak, mert akkor a jogsértő munkaadók felelősségre vonhatók, szankcionálhatók lennének.

Munkahelyi stresszokok

Munkafeladattal kapcsolatosak:

– túlszabályozottság
– az önállóság hiánya
– váltott műszak
– túlóra, túlmunka
– időnyomás
– döntéskényszer

Munkakörnyezettel kapcsolatosak:

– zaj, klíma, világítás
– légszennyezés, rezgésártalmak
– ergonómiai tényezők
– a személyes tér hiánya

Szervezeti szereppel kapcsolatosak:

– a pontos munkakör hiánya
– nem illeszkedő feladatkör
– az előrelépés hiánya
– a megbecsülés, dicséret hiánya
– a munkahely légköre
– bizonytalan állás, rossz fizetés

Forrás: vg.hu

Vissza az Autóipari Tanácsadó Klaszter főoldalra